A tegnapi filmes vonalat tovább folytatva, egy újabb filmes élményemről szeretnék beszámolni.
Ma megnéztem a 2012-t. Szerintem nem igazán kell bemutatnom a filmet, de azért mégis pár szóban a lényeg: 2012. december 21-én az egész földi élet átalakul a kontinensek vándorlása miatt. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy újabb amerikai hisztéria, és olyan túlzások vannak benne, mint a Holnapután-ban (azt azért nehéz lenne felülmúlni, itt legalább a jégkorszak kimaradt). Személy szerint imádom a katasztrófa filmeket, legyen az bármilyen gagyi. Lehet azért, mert tudat alatt ezzel akarok felkészülni arra, hogy hogyan is lehet túlélni egy ilyen veszélyt. Valljuk be, hogy ha az ember kicsit ésszel nézi a tévét, akkor lehet belőle tanulni. Jó nem olyan arányban vannak benne a hasznos információk, mint egy célzott könyvben, de azért mégse egy kalap szemét (legalábbis nem minden az).
Na de visszatérve a filmre: egész jó a szereposztás, bár sokkal jobb az olyan katasztrófa film, ahol ismeretlen emberek játszanak. A sztori tipikus amcsi sztori, velük a 
középpontban, és naná, hogy happy end a vége.
Viszont maga a téma szerintem elgondolkoztató. Nem először, és nem csak filmes sztoriból lehet hallani afelől, hogy nagy változások várhatók. A legtöbbször emlegetett katasztrófa a pólusok kicserélődése. Igen, lehet, hogy ez is csak a nép hülyítése, de racionálisabbnak tűnik, mint ahogy anno a mobiltelefon, vagy az űrhajó tűnt egy-egy scifiben, aztán ma mégis mennyire hétköznapi téma. Eléggé hiszek a megmagyarázhatatlan, ezoterikus dolgokban, és ilyen körökben is sokat beszélnek a 2012-es változásokról. A számmisztika és a maja naptár szerint is valami új várható, de vajon mi lesz az az új?
A film szerint az új a teljes vég, legalábbis az emberiség nagy részének a vége, hiszen vagy szuper génekkel kell rendelkezni, vagy elképesztően gazdagnak kell lenni ahhoz, hogy az embert kiválasszák "Noé bárkájára". Viszont szerintük egy hajóban (persze nem sima ladikban) túl lehet élni az egészet, szóval minden azért nincsen veszve :)
Van pár elgondolkodtató kérdés, amit most csak felvetek és majd később a saját nézetem szerint válaszolok is rájuk.
Vajon melyik kontinensen lenne a legjobb lenni ilyen esetben? Mit kellene csinálni: elbújni, védekezni/túlélésre törekedni vagy elfogadni és kiélvezni az utolsó perceket? Kivel kéne lenni az utolsó napokban/órákban? Vajon ha tényleg lesz ilyen, mennyi az esélye, hogy valakit "kimentenek" a jövő számára? Ha tudomást szereznek róla a tudósok, tényleg eltitkolják a nép elöl? Vajon el kéne kezdeni előkészületeket tenni a túlélés, vagy az addig lévő idő legjobb kihasználására?
